Az iskola bemutatása
21 éve vagyok tanára a Jerikó Keresztény Humán Gimnáziumnak. Az iskola nem csupán a nevében keresztény, hanem a gyermekeket segítő szándékú, felkaroló pedagógusok állományában is. Az iskolánk humán megnevezése utal az óraszámban némely évfolyamon emelt magyar és történelem oktatásra, valamint a humán tárgyak kiemeltebb tanítására is. A Jerikó elnevezés még a bibliai Újszövetségből utal a jerikói vak meggyógyítására, mivel iskolánk alapításakor kiemelten integrált látássérült diákokat.
A gimnázium története 30 évre nyúlik vissza, az első évfolyam 1991. szeptemberében kezdte meg tanulmányait, a XIII. kerületi Rokolya utcai Szent László Kultúrotthonban. Az iskola az első években egy osztály befogadására volt készen évfolyamonként, majd 1995-től nagyobb épületre tett szert az Országbíró utcában. 2000. szeptemberétől már a Vizafogó sétányon működött, erre az időre már a kerületben sokan ismerték az intézményt. Profilját tekintve mindvégig gyermekközpontú iskola volt, de a pedagógiai programját tekintve nem képviselt reformpedagógiai értékeket.
A gimnázium életébe nagy változást hozott 2009., hiszen ekkor költözött át mai székhelyére a kispesti Szegfű utca 10. szám alá. Érdekesség, hogy a helyváltoztatás miatt egy diák sem hagyta el az intézményt. Az iskola fenntartója a Jerikó Humán Egylet, iskolánk igazgatója: dr. Bokori István.
Iskolánk mai környezete családias légkört sugall az ide látogatóknak. A kispesti környezet is kertvárosi, mára már sok diák jár hozzánk a környező kerületekből is. Jelenleg nagyjából 20 pedagógus és iskolai munkatárs, valamint több mint 200 diák tanul intézményünkben. Minden évfolyamon egy nappali tagozatos osztály és egy esti tagozatos osztály működik.
Mivel iskolánk a keresztény szellemiséget képviseli, a diákoknak van lehetősége szentmiséken részt venni évente többször, katolikus hittan tantárgyat tanulni, majd érettségi vizsgát tenni belőle.
Kollégáimmal egybehangzó véleményünk, hogy nem csupán a kiváló tehetségekből lehet egyszer érettségizett állampolgár. Próbálunk segítséget nyújtani mindenkinek, aki tényleg komolyan veszi a tanulást. Esélyt ad az iskola sajátos nevelési igényű diákoknak is, akiket sikerrel be is integrálunk a közösségekbe.
Gimnáziumunkban minden gyermek otthonosan mozoghat, így a közösségek is megélhetik kreatív szabadságukat. Lehetőséget kapnak akár a falak kifestésére is, egyéni dekorációk elkészítésére. A tanítási órák közti szünetekben a diákok bizalommal fordulhatnak tanáraikhoz bármilyen problémával. Hisszük, hogy minden gyermeki lélekhez egyéni módszerekkel kell nyúlni, így sikerülhet napjainkban értékes felnőttet nevelni belőlük. Az iskola a diákok második otthona, s ha valaki saját otthonában szenved akkor lehet, hogy az az első otthonának is tekinti.
Intézményünkben régi hagyománya van az irodalmi színpadnak, mely később színjátszókörré, majd dráma szakkörré módosult. A következő tanévtől a diákoknak lehetősége lesz a dráma tantárgyat érettségi tárgynak is választani. A művészi nevelésre is nagy hangsúlyt fordít az iskola, de a NAT szabályait nem változtatva, a helyi tantervet mindenben ahhoz igazítva tartják szakóráikat a pedagógusok. Szívesen választják tanulóink a rajz és média tárgyakat is érettségi tantárgyaknak.
Évente több diáknapot is tartunk, ezek színesítik az iskola életét a kulturális rendezvények mellett. Kirándulások, vetélkedők és közös főzések hozzák közelebb egymáshoz az iskola tanulóit és tanárait. Nagy figyelmet fordítunk évente a szalagavató műsorok összeállítására, nem csupán táncos rendezvény ez nálunk, énekek, szavalatok és színdarab is szerepel a műsorokban. Nagy figyelmet fordítunk a nemzeti ünnepeink tiszteletére, ilyenkor rendhagyó szakórákon és osztályfőnöki órákon is emlékezünk. Mivel keresztény jellegű az iskola, az egyházi ünnepeket is kiemelten megtartjuk, műsorokkal, versekkel emlékezünk meg ezekről is.
Úgy gondolom, tanár és diák egyaránt jól érezheti magát iskolánkban. Júniusban érettségizett az osztályom és az utolsó osztályfőnöki órámon megkérdeztem tőlük, hogyan érezték magukat itt a 4 év alatt. Erre szinte egyöntetűen azt a választ adták: „itt boldogok voltunk…”
A pedagógus társadalom felteheti a kérdést magának, hogy mitől válik egy gyerek boldoggá egy intézményben? Ha szeretettel és elfogadással neveljük őket, ha a tanítási módszereink nyitottak a világukra, megtanítjuk őket gondolkodó emberekké válni, ha segítünk nekik tehetségük és valódi értékeik kibontakoztatásában…
A mi környezetünkben ezt élhetik át tanulóink, így valódi boldog felnőttekké válhatnak, akik szép emlékekkel őrizhetik szívükben a Jerikó Gimnáziumot…
egykori tanárunk